FENNTARTHATÓ ÜZLETI GYAKORLATOK A DIVATIPARBAN

Az elmúlt időszakban egyre nyilvánvalóbbá váltak a divatipar környezeti, társadalmi és gazdasági kihívásai. A tanulmány célja megvizsgálni, hogyan építhetők be a fenntarthatóság szempontjai a hazai divatipari KKV-k üzleti gyakorlataiba, ennek milyen lehetőségei és korlátai vannak. A mélyinterjúkon alapuló empirikus kutatás magyarországi, fenntartható működést megcélzó divatipari KKV-k üzleti gyakorlatait vizsgálja. Az elemzéshez kialakított saját rendszer kategóriái relevánsak a hazai divatipar számára, a kategóriákat (1. hulladékcsökkentés, 2. prémiummárkázás, 3. a keresletvezérelt termék előállításának támogatása, 4. a slow fashion támogatása, 5. fogyasztói nevelés, 6. üzlet közösségbe integrálása, 7. radikális átláthatóság) az empirikus vizsgálat alapján sikerült tartalommal megtölteni. Az is látszik, hogy a leghatékonyabban akkor sikerül a fenntarthatósági szempontokat beépíteni a vállalkozások üzleti gyakorlataiba, ha ez a törekvés egyidejűleg kiterjed a fenntarthatóság környezeti, társadalmi és gazdasági vonatkozásaira is. Ugyanakkor részben átváltás figyelhető meg a fenntarthatóság dimenziói között: a kiemelkedő környezeti és társadalmi teljesítmény mellett a gazdasági szempont sokszor némileg háttérbe szorul. 

(...)

Azért is fontos, mert habár a fenntarthatóság, bio, öko szavak a legtöbb nagy divatmárkánál is megjelennek, addig kevesen engednek betekintést az ellátási láncukba, működésükbe. de akik igen, ezzel elnyerhetik a vásárlók bizalmát. A mintában egy esetben volt egyértelműen azonosítható ez a típus („Az átláthatóságra és az alapanyag-beszerzésre fókuszálunk: minél átláthatóbb a termelési lánc, annál megbízhatóbb termékek készülnek, mert pontosan tudható, hogy ki felelős a tervezés és gyártás egyes részeiért, ezáltal még személyesebbé téve a termékeket.” – Touch Me Not Clothing). Az átláthatóságot leginkább úgy lehet elérni, ha valamilyen bizonyítvánnyal, minősítési rendszerrel a fogyasztó felé is igazolható az alapanyag eredete (,,Minősített alapanyagból magunk készítjük Budapesten a ruhadarabokat, a felhasznált alapanyagokat és kellékeket pedig le lehet követni... A GOTS minősítést amiatt tartjuk a legjobbnak, mert egyfajta all-in-one: egy rendkívül szigorú minősítési rendszer, amely a környezetvédelmi, emberi, fair üzleti és versenyszempontokat egyaránt kontrollálja.” – Touch Me Not Clothing). Ennek a típusnak a korlátja abban rejlik, hogy sok esetben a minősített alapanyagok beszerzése nemcsak energiaigényes, de jóval költségesebb is, így az eladási ár is megnő (,,Nehéz árazni – nem könnyű elfogadtatni, hogy nem azért drága valami, mert óriási hasznunk van rajta, hanem mert egyszerűen ennyibe kerül valami minőségi, minősített, európai alapanyagból, ha nem napi egy dollárért varrták meg.”- Touch Me Not Clothing)

A teljes tanulmányt itt lehet elolvasni!

← Older Post Newer Post →